Aeterna - Sötét szív - Tizenkettedik fejezet

Először is szeretnék mindenkinek szépséges Húsvétot kívánni! 

Hogy telt az ünnep? Sok locsolótok volt? Tartjátok még a szokást, vagy inkább csendben töltöttétek ezeket a napokat, vagy esetleg távol otthonról?

Rég jelentkeztem... Inkább meg sem nézem, pontosan mikor is. Túlzottan rég volt. 

Közben történt velem egy-két dolog. A babócákról már tudtok. Március elején pedig elkezdődött a Könyvmolyképző Írástudó Íróiskolája, amire szerencsém volt bejutni. Lassan vége van, rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. Remélem, ez az írásaimon is meg fog látszani. Na, nem regény ebben a fejezetében. Ez még régebben íródott, az iskola előtt. Ha most nekiálltam volna átírni, egyhamar nem hallotok felőlem. :)

Elég is a szószaporításból! Beszéljenek helyettem a szereplőim.

U.i.: Aki kitartott mellett a hosszú szünet ellenére, annak nagyon köszönöm!  Jól esik, hogy még mindig várjátok az új bejegyzést, és hogy ennyire megszerettétek Alfonzékat. :) <3

Hosszú ideje nem jelentkeztem már új fejezettel, bejegyzéssel. Ezúton is szeretném elnézéseteket kérni miatta! Nem felejtkeztem meg rólatok, csak egyszerűen felborult az eddig megszokott kis életem, és még nem sikerült helyre raknom magamban a kialakult helyzetet. Egyelőre csak a lelkemet érinti a dolog, de átalakulóban van az egész életem – a testemmel együtt. Aki volt már hasonló helyzetben, az tudja, miről beszélek.

Nem panaszkodom, mert ez, ami most történik velem maga a csoda. Csakhogy beleszól az írós éltembe is. Befelé fordulós időszakomat élem, és az ihlet is hetek óta elkerül. Valószínűleg, legalább is úgy gyanítom, nem kevés köze van a hasamban növekvő két kis csöppségnek a dologhoz. – Igen, ketten vannak, nem egy! Ennél bonyolultabb már csak akkor lehetne, ha növelnék a porontyok számát. Sosem szerettem az egyszerű megoldásokat!

De hogy arról is beszéljek, ami titeket is érint: az új fejezet! A következő rész nagyjából készen van, mint ahogy a regény is, csak folyamatosan pofozom, újraírom, átírom, javítom. Az átírással pedig ihlet híján nem úgy haladok, ahogy a szerettem volna. Olyan írást pedig nem szívesen raknék elétek, amiben nem vagyok száz százalékig biztos. Úgy érzem, ennyivel tartozom nektek!

Szóval, nem felejtkeztem meg rólatok! Javítom a fejezetet, igyekszem vele, minden időt kihasználva, amikor a két pocaklakó utódom engedi, hogy rajtuk kívül másra is gondoljak. Szeretném az új részt záros határidőn belül kirakni a blogra. Addig is, kérlek titeket, tartsatok ki! És millió köszönet érte, ha így tesztek!

Míg nem jelentkezem, szépséges tavaszi napokat kívánok nektek!

Jade

Aeterna - Sötét szív - 11. fejezet 2/2.

Hosszan küzdöttem, harcoltam a szavakkal, mondatokkal, de végül én győztem. Itt az új fejezet! :)

Mivel olyan rég volt az előző rész, egy emlékeztető belőle: 
Jillia éjszaka álmot lát a kékszemű férfival és egy másik, démoni nővel, aki rátámad. Sikerül felébresztenie magát. Ijedtében Alfonz szobájába menekül, de az összekuszálódott érzései talán még veszélyesebbek, mint az álma. Elmenekül a fogadóból. Alfonz hiába siet utána, egy idegen asszony elrabolja őt, miután a megvadult lovait Jillia megállította a fél város szeme láttára. 

Jó olvasást! :) 

Aeterna - Sötét szív - Tizenegyedik fejezet 2/1

Szégyen és gyalázat, de rég jártam már erre. Közben elég sok minden magánéleti és egyéb dolog történt velem, ami miatt blogfrissítés elmaradt. Na, de nem magyarázkodom! Ami titeket is érinthet, de legfőképp engem: sikerült bekerülnöm a Könyvmolyképző Kiadó íróiskolájába! Tavaly tavasszal már elvégeztem az alapozó kurzusukat, most a leírás, világteremtés következik. Már az előző tanfolyamból is rengeteget tanultam, bízok benne, ez most sem lesz másképp. És itt jöttök ti, olvasóim a képbe. Remélem, azzal, hogy tanulok, elétek is majd egyre jobb minőségű szöveget rakhatok le.

Röviden ennyi. Most pedig jöjjön a friss fejezet! :) Utoljára a fogadóban, az esti mulatságon jártunk Jilliáékkal. Nézzük, mi történik még velük a városban! :)

Aeterna - Sötét szív - Tizedik fejezet 2/2

Új évi fogadalmaim közt szerepelt, hogy idén próbálok sűrűbben jelentkezni a blogon friss bejegyzéssel (nem csak fejezetekkel, egyéb írásokkal, érdekességekkel a regény világáról, stb. ). Na, hát azt hiszem, már az első napokban sikerült jól megszegnem, hála a technika csodáinak. De most sikerült végre idetalálnom. Itt az új fejezet! :) És ezúton is elnézéseteket kérem a késlekedés miatt!

Alfonz és Jillia végre beértek a városba, és szállást is találtak maguknak. A csók után igencsak forrt köztük a levegő. Azt már nagyjából láttuk, mit kezdett az új helyzettel Alfonz. Most Jillia szemszögéből is megbizonyosodhatunk róla, mennyire működik kettejük közt a kémia! :) 

U.i.: Kerestem olyan képet, ami ide illene, de csak ez a kocsma belső adta vissza a hely hangulatát, ahol a fejezet játszódik. Igaz, a történetben nem ilyen üres, de majd meglátjátok, nem spoilerezek! :)